Sok karaita hittudós, köztük rav Elijáhu Basjacsi úgy vélekedett, hogy három csillagászati szakasz van, amelyeket "Erev"-nek (estének) nevezhetünk. 

Az este első fázisa az az idő, amikor a nap eltűnik a láthatáron túl.
Az este második fázisa az az idő, amikor a nap éppen eltűnt a láthatáron túl, és amikor a napsugarak kezdenek eltűnni.
Az este harmadik fázisa az az idő, amikor a napsugarak teljesen eltűntek, és elérkezett a sötétség. 

Az est kifejezése בֵּין הָעַרְבָּיִם, használt, például, 2M 29:39-ben, ahol szó szerint azt, hogy (idők) az esték között, ami az este első része és harmadik része közötti idő. * 

* Az első és a második szakasz közötti időre általában napnyugtaként hivatkozunk. A második és a harmadik fázis közötti időt általában szürkületnek nevezük. 

Az עֶרֶב erev (este) kifejezésnek van egy negyedik jelentése is; szinonimája a kifejezésnek בֵּין הָעַרְבָּיִם béjn há-arbájím, idők az esték között, használt a 2M 12:6-ban, erre mutatt a 5M 16:6 , amely a peszách áldozatra vonatkozó parancsolatokat tartalmazza.
Miután összehasonlítottuk ezt a két verset, szükségszerűen arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a nap ugyanazon részére vonatkoznak. 

Az עֶרֶב erev kifejezés kapcsolodik a הִתְעַרְבֵּב és a עִרְבֵּב igékhez, amely keverést jelent; mivel az esti órákban a tárgyak keveredni kezdenek a környezettel (a növekvő sötétség miatt), vagyis ezek a tárgyak már nem tiszták és érzékelhetőek.

§ 2.1 kommentárja 

Az olvasó talán egy kissé különösnek tarthatja azt, hogy az עֶרֶב kifejezésnek négy jelentése van (azaz a naplemente kezdete, a szürkület kezdete, a szürkület vége, illetve a בֵּין הָעַרְבָּיִם azaz az a naplementétől a szürkület végéig tartó időnek).
Ennek ellenére vannak okok a kifejezés mind a négy az עֶרֶב definíciójának fontolóra vételére, mint érvényes:

1) A בֵּין הָעַרְבָּיִם  kifejezése szó szerint azt jelenti, hogy esték között, ez azt jelenti, hogy legalább két csillagászati fázist hívnak úgy, hogy עֶרֶב.
A בֵּין הָעַרְבָּיִם definiciója, mint az este első és harmadik szakasza közötti idő a Tóra szövegén alapul (erről a témáról a Peszách-áldozat című részben lesz szó részletesebben). 

2) A tény, hogy mindkét kifejezés עֶרֶב és בֵּין הָעַרְבָּיִם használt az ugyanabban az időben meghatározott Peszáchi áldozatokról szóló szövegekben arra utal, hogy az esti negyedik definíciónak (a naplementétől a szürkület végéig tartó időnek) is van értelme. 

3) Ugyanakkor tudjuk, hogy egyes esetekben a rituális tisztátalanság állapota este ér véget. 
Ez javasolja, hogy az עֶרֶב nemcsak egy, az este negyedik meghatározása által meghatározott időtartam, hanem egy meghatározott időpont is, amelyet az este első, második és harmadik része határoz meg.

4) Nem ismerek egyetlen olyan bibliai verset sem, amely az este második szakaszát (a szürkületet) közvetlenül említené, mint עֶרֶב.
A karaita hittudósok egy része úgy vélekedett, hogy csak két csillagászati szakasz nevezhető עֶרֶב-nek. 
E tudósok szerint a kifejezés עֶרֶב csak az este első szakaszára (a napnyugta kezdetétől az alkonyat kezdetéig tartó idő) és az este harmadik szakaszára (idő az alkonyat végéig) utal. 
Ha jól tudom, az est második szakaszának nincs gyakorlati alkalmazása a halakhaban; ez inkább pusztán nyelvi kifejezés. 

Meg kell jegyezni, hogy egyetlen vers vagy verssor sem határozza meg egyértelműen az עֶרֶב kifejezést. 

A Tórát a héber tudásunk alapján értjük, és nem fordítva (ez azt jelenti, hogy a héber nyelv az alapja a Tóra ismeretünknek). ** 

** Ez alól az általános szabály alól kivételt képeznek azok a kifejezések, amelyek a Sínai-hegy héber részévé váltak.
Például a Sábát szó pontos jelentését megtudhatjuk a Tórából, mert a Sábát (a Tóra meghatározása szerint) a Sínai előtti időkben nem létezett.
Ezeket a kifejezéseket tórai kifejezéseknek nevezzük, és a Sábátról szóló részben foglalkozunk velük részletesebben. 

Ezért az עֶרֶב kifejezés értelmezése főként nyelvi hagyományainkon kell alapulnia.
E sajátos hagyomány esetében elmondhatjuk, hogy az általunk használt meghatározás összhangban van azzal, hogy a szót hogyan használják a Szentírás szövegében, annak ellenére, hogy nincs egyértelmű definíciónk.
Ebben a könyvben a héber szavak sok pontos meghatározását tárgyaljuk; de nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről sem, hogy minden szónak nincs egyértelmű meghatározása.