Másodlagos forrása a karaita háláchának az a logikus levezetés הֶקֵּשׁ Hekkés. 
A Hekkés vallásjogi előírások, amelyeket nem találunk meg konkrétan a Törvény szövegben, ugyanakkor logikusan letudjuk vezetni azokat a מצוות vagy a törvényben foglalt kijelentések álltal. 

Rav Elijahu Basjacsi megemlít hét módszert és szabályt a logikus levezetéssel kapcsolatosan: 

1) Ha egy parancsolat kétértelmű, vagy tisztázatlan egy versben, akkor azt lehet tisztázni egy másik verssel.

Például, 5M 25:5 verse azt állítja, hogy egy férfi elveheti az elhunyt bátyjának a feleségét, ha nem volt közös gyerekük. 
Viszont az אָח szó ennél többet jelent; szó szerinti értelemben vett testvér, de tágabb értelemben rokon is lehet.
Azonban a Tóra más verseiből tudjuk, hogy ebben az esetben a legtágabb értelemben vett rokon.
Először is, ez 3M 18:16 verséből következik, amely tiltja a nemi érintkezést egy báty feleségével.
Ez azt jelenti, hogy 5M 25:5 verse szerint távolabbi rokonnal foglalkozik.
Másrészt, a moábita Rút történetéből (Rút 3 és 4) következtethetjük azt, hogy elhunyt férjének egy rokona volt alkalmas a parancsolatok teljesítéséhez, mint ahogy az a 5M 25:5 tartalmazza. *

* Lehetne vitatkozni Onán és Támár történetét illetően (1M 38) mondván bizonyítja, hogy a testvér kifejezést szó szerint kell megérteni.  Hittudósaink elutasították ezt az álláspontot, mivel a történet jóval a Tóraadása előtt volt, illetve jóval a közeli rokonok közötti nemi közösülés tiltása előtt volt.

2) Egy adott és konkrét parancsolatból levezethetünk egy általánosan érvényes parancsolatot.

Például, mint írva van **: Ökör vagy juh vagy kecske, ha születik legyen hét napig anyja alatt és a nyolcadik naptól kezdve és azon túl kedvesen fogadtatik tűzáldozatul az Örökkévalónak. (3M 22:27)

** Ez a példa nem  אדרת אליהו könyvéből van, hanem a יריעות שלמה  könyvből (1890). 

Ez a parancsolat nyilvánvalóan irgalom cselekedete, ezért elmondhatjuk, hogy a fent említett állatfajok nem áldozati célú levágására is vonatkozik.
Ezt a parancsolatot tovább általánosíthatjuk az összes többi állatfajra, mivel az irgalmasságot nem szabad szelektíven alkalmazni csak néhány kiválasztott állatfajra, minnél inkább általában minden fajra.

3) Hasonló szabályokat egy szabály szerint lehet megoldani.

Például, 3M 18:14 megtiltja egy apa testvérének a meztelenségét felfedni; e tilalom alapján arra is lehet következtetni, hogy nem szabad felfednünk az anya testvérének meztelenségét sem.

4) Ha egy szabály kevésbé súlyos esetre érvényes, akkor ez súlyosabb esetben is érvényes. ***

Például, nincs megtiltva a saját lányunk meztelenségének a felfedése, viszont 3M 18:10 versének alapján tiltott a saját lány unokánk meztelenségének felfedése, aki a mi fiúnk lánya, vagy a mi lányunk lánya. 
Ebből a tilalomból arra lehet következtetni, hogy ha tilos a saját unokánk meztelenségét felfedni, akkor még inkább bűnnek kell lennie a saját lányunk mezítelenségének felfedése.

*** Ez a szabály szekuláris jogi értelmezésben ARGUMENTUM A FORTIORI érv néven ismert.

5) Nyelvi elemzés

A kifejezetten nem megfogalmazott következtetéseket a szöveg nyelvi elemzésével is el lehet érni.
Például annak a sok oknak az egyike, hogy miért mondhatjuk, hogy egy új naptári hónap kezdete az Újholdra esik, az a tény, hogy a héberben a (naptári) hónapot úgy mondjuk, hogy חֹדֶשׁ, ami a חדשׁ gyökeréből származik, csak úgy, mint a megújítás ige חִדֵּשׁ illetve az új melléknév חָדָשׁ.
Ez azt jelzi, hogy egy naptári hónap függ valaminek megújításától.
Illetve mivel a naptári hónapra néha יָרֵחַ hónapként hivatkozunk (például, a Királyok 1. könyvében 6:37 vers) egyértelmű, hogy ez a hónap megújulása, vagyis egy új naptári hónap kezdete határozza meg az újholdat.
Azt a tényt, hogy az új naptári hónap az Újholdra esik, a hagyomány is megerősíti (Örökség Igája) סבל הירושה.

6) A törvény érvényessége a józan ész alapján is kibővíthető a szövegben lévő támogatás nélkül is. 

Például, 2M 23:19 megtiltja a kecske főzését az anyja tejében.
Mindazonáltal vitatható, hogy az anyjuk tejében főzőtt kecskét (vagy más állatot) tilos fogyasztani (még akkor is, ha a Tóra közvetlenül nem tiltja meg); mert ha egy cselekmény tiltott, akkor a cselekmény terméke is tilos. ****

**** Bár hittudósaink kiterjesztették az anyák tejében történő főzés tilalmát az ilyen módon főzött állatok fogyasztására, általában nem tiltják a húst tejjel vagy tejtermékekkel történő fogyasztását.

A figyelmes olvasó később biztosan észreveszi, hogy Elijáhu Básjácsi rav megtiltja az anyja tejében főzőtt állat húsának fogyasztását (tiltott magatartás termékeként), de lehetővé teszi a keresztezés termékeinek használatát (különböző állatfajok keresztezése), amely tiltott. 
Nem csak ez az ellentmondás kerülte el néhány bölcs figyelmét.
Azok a nézetek, amelyek szerint a tiltott cselekmény terméke tilott, gyakran eltérnek egymástól.
Ez a téma az egyik legkomplikáltabb területe a karaita háláchának. 
Erre a témára térünk vissza részletesen a tiltott keverékeknek és keresztezéseknek szánt részben.

7 ) Ami tilos a társamnak, az nekem is tilos; illetőleg ami az egyik oldalon tilos, az a másik oldalon is tilos.

Például, 3M 18:11 verse megtiltja nekünk, hogy összeházasodjunk a féltestvérünkkel. 
Ez a tilalom megoldja két közeli rokon kapcsolatát. *****
Ebből a versből arra lehet következtetni, hogy két közeli hozzátartozó házassága tilos, ha közeli hozzátartozóik már házasok egymással, vagy két közeli rokon házassága esetén a másik két közeli hozzátartozóval.
Például, két testvér nem vehet feleségül két nővért.

***** Az első pár az a férfi, akire ez a tilalom irányul, és az apja, a második pár a mostohaanyja és a lánya (a mostohahúga).

§ 1.5 kommentárja

A karaita halacha logikus levezetése הֶקֵּשׁ Hekkés két egymással összefüggő, de különböző célt szolgál.

הֶקֵּשׁ olyan törvények levezetésére szolgál, amelyeket nem közvetlenül írottak.
Például a Szentírás egyetlen verse sem tiltja közvetlenül a saját lányával való házasságot; ezt a tilalmat a logikai levezetés 4. szabályának segítségével vezetik le.

És akkor az írottak tisztázására szolgál.
Különösen igaz ez a nyelvi elemzés esetében, amelyet általában a szöveg jelentésének tisztázására és pontosítására használnak, de nem egy másik törvény logikai levezetésére, vagy nem a már parancsolt vagy tiltott hatásainak kiterjesztésére.
A logikai dedukció első szabálya használható a szöveg pontosításához és meghatározásához is.
Például, a שַׁעַטְנֵז (kétféle szálból készült szövet) szó jelentésének összehasonlításával 3M 19:19 versében van megemlítve, 5M 22:11 versével együtt a jelentésével (szőtt szövet gyapjú és len keverékéből).

Bár a הֶקֵּשׁ Hekkés szabályait és módszereit elsősorban a törvények logikai levezetésére használják, szorosan kapcsolódnak az értelmezési módszerhez is פְּשָׁט Pesát ez azt jelenti, hogy a szöveg jelentésének meghatározásához logikai levezetést használnak.
Például, nehéz elhinni azt, hogy 5M 22:10 megtiltja szamárral és ökörrel együtt történő szántást, de lehetővé teszi az öszvér és ökör együttes szántását, különösen azért, mert nyilvánvaló, hogy ez irgalom cselekedete, mert az egyik kihasznált faj lényegesen erősebb lenne, mint a második.
Aki öszvérrel és ökörrel szánt együtt, technikailag ellentétes a tiltás értelmével.
A szöveg jelentésének meghatározásához a logikai levezetés második szabályát használtuk הֶקֵּשׁ Hekkés. 

Egyes módszerek és szabályok megkettőzésének és redundanciájának kérdése

Az olvasónak az a benyomása lehet, hogy a 2., a 3. és a 7. szabály ugyanaz.
Tehát elemezzük együtt a 2. számú szabály használatát.
Rav Elijahu Basjacsi állította azt, hogy a Tóra által meghatározott fajokon kívül be kell vonni a 8 napnál fiatalabb állatok levágásának tilalmát is (szarvasmarha, kecske és juh).
Ebben az esetben ez a második szabály alkalmazása; azonban hasonló következtetésre lehet jutni a harmadik és a hetedik szabály alkalmazásával is.

Van néhány különbség e szabályok között, azonban nem találtak olyan esetet, amikor e három szabály közül csak az egyiket lehetett volna használni.
Ez tehát meglehetősen három, kissé eltérő logikai értelmezési szabály, amely ugyanarra a következtetésre vezet.

Nagyon valószínű, hogy a (fent említett) hét logikai levezetési módszer listájának összeállítója, tekintet nélkül, hogyha ez rav Elijahu Basjacsi, vagy más előtte élő hittudós, szándékosan állította össze ezt a listát, hogy pontosan hét módszert tartalmazzon.
Úgy látszik, hogy rav Elijahu Basjacsi nem szorosan támogatta a szükségességet, hogy csak ezt a hét értelmezési módszert alkalmazzák; a módszerek listájának felosztását inkább szimbolikusnak, mint gyakorlatinak tartotta.
Az incesztusnak szánt részben, rav Elijahu Basjacsi állított egy alternatív listát, amelynek a szerzője rav Jesua. 
Ez a lista kilenc logikai levezetési módszert tartalmaz (אדרת אליהו, Az incesztus törvényei, 5. fejezet).
Megemlítette a rav Jesua által összeállított, kilenc módszert tartalmazó listát, anélkül, hogy megpróbálta volna ezt összehangolni, és a listával, amely hét módszert tartalmaz.

A logikai levezetés második szintje

Érdemes megjegyezni, hogy a karaita hittudósok többsége, beleértve rav Elijáhu Básjácsit, elutasította a logikai levezetés második szintjének gondolatát (אדרת אליהו, Az incesztus törvényei, 5. fejezet).
Vagyis csak logikus levezetéseket engedélyeztek a Szentírás írott szövege alapján.
Egy másik logikai levezetésen alapuló logikai levezetést megengedhetetlennek tartottak.

Ez a nézet mélyebb vitát igényel, mert nem teljesen világos, miért indokolták ezt a korlátozást a karaita hittudósok.

Nem bibliai információkon alapuló feltételezések

A הֶקֵּשׁ Hekkés kifejezés általában a bibliai szöveg következtetéseinek logikus következtetéseként értik.
Bizonyos esetekben azonban inkább egy bibliai szöveg következtetéseinek logikus következtetése bizonyos nem bibliai információk alapján.
A negyedik szabály alkalmazása esetén (vagy a FORTIORI szabály), hogy mi a kevésbé súlyos és mi a súlyosabb eset, az gyakran a nem bibliai információk alapján dől el.
Hasonlóképpen, a harmadik szabály a nem bibliai információk alapján értékeli, hogy van-e hasonló helyzet.
Gyakran szekuláris alapú döntés, nem vallásos tudást jelent.

Szemléltetésképpen, itt egy példa.
A karaita hittudósok a talmudistákkal ellentétben azzal érveltek, hogy a nőknek joguk van válást kezdeményezni; annak ellenére, hogy 5M 24:1 csak a férfiakat említi a válás kezdeményezőjeként.
A logikai levezetés harmadik szabályára támaszkodva a karaita tudósok azzal érveltek, hogy egy férfi és egy nő is kezdeményezhet válást.

Állításuk azon a feltételezésen alapul, hogy a férfiak és a nők egyenlőek, az az, hogy válás esetén is egyenlőek.
A mai olvasó számára a férfiak és nők közötti egyenlőség nyilvánvalónak tűnhet, de máskor és más területeken ez az egyenlőség nem volt vagy még mindig nem nyilvánvaló.

Az igazság az, hogy a Szentírás nem beszél egyértelműen a férfiak és nők közötti egyenlőségről.
Bizonyos esetekben a férfiakra és a nőkre vonatkozó előírások eltérnek egymástól.
Ez néhány házassági törvény esetében is érvényes (például hozománytörvények, hűtlenség esetén keserű átokvíz).
Az a vélemény, miszerint a férfiak és a nők egyenlőek, és hogy azonos joguk van a válás megindításához, ezért inkább a két nem természetének ismeretén alapszik, nem pedig a Szentíráson.
Vajon tudósainknak problémája volt-e logikai következtetéseket levonni a bibliai információk alapján?
Ha jól tudom, egyetlen karaita tudós sem kritizálta a bibliai források logikai levezetésére való felhasználását.
A karaita tudósok hasznosították a bibliai szöveg פְּשָׁט Pesát egyszerű jelentését, valamint a tudomány eredményeit és a józan ész következtetéseit.
Mivel a Tóra természetfeletti kinyilatkoztatás, nincs ok félni a tudomány eredményeivel való szembenézéstől.
A karaita tudósok a filozófiát, a tudományt és a természetfeletti kinyilatkoztatást egyetlen egyetemes igazság részének tekintették.
A karaita tudósoknak nem okozott gondot a bibliai információk felhasználása, ha ezek az információk nem voltak ellentétesek a józan ésszel.

A karaita zsidóságnak a józan észhez való ragaszkodását bizonyítja rav Elijáhu Basjacsi erős kiállása a szekuláris oktatás mellett is a karaita hallgatók számára készített oktatási tervében.
Rav Elijáhu Basjacsi azt állította, hogy minden karaita hittudósnak a teológiai oktatás mellett matematikai, biológiai, csillagászati, logikai és egyéb világi tudással is rendelkeznie kell. *

* אדרת אליהו A hatodik hitcikk - II. Rész

Hogyha beleszámítjuk a תנ״ך-ot, mint egy (darab) művet, akkor rav Elijáhu Basjacsi által összeállított tananyag világi, mint vallási műveket tartalmaz. 
Mint korábban említettük, a rav Elijahu Basjacsi úgy vélte, hogy alapvető jelentősége van azoknak a מצוות-oknak, amelyeket le lehet vezetni emberi okokból. 
A מצוות-ok amelyeket emberi okból nem lehet levezetni, valamiféle eszköz, amely lehetővé teszi a tartását azoknak a מצוות-oknak, amelyeket le lehet vezetni viszont emberi okokból.

Egy kitűnő példája a józan ész karaita tiszteletének az rav Selomó ben Áfida ha-Kohen  (1836 - 1893); azon a véleményen volt, hogy a Szentírás szövegét másként kell értelmezni, mint a pesátot פְּשָׁט ** ha ez az értelmezés ellentmond a józan észnek, vagy ha ellentmond a Szentírás más részeiben található információknak. ***

** Például metafórikusan, allegórikusan, illetve költőileg. 

*** יריעות שלמה, II. rész, 3 יריעה

Szintén rav Elijáhu Basjacsi volt azon a véleményen, hogy a פְּשָׁט pesát módszer nem alkalmazható, ha az értelmezés ellentétes a józan ésszel ****, hasonlóan más hittudósok más módszerrel helyettesítették a pesátot, ha az értelmezés ellentmond a józan észnek. ***** 

**** אדרת אליהו A hatodik hitcikk - II. rész. 

***** A prófétai látomások közül sok egyértelműen allegorikus, illetve sok himnusz egyértelműen költői.